Eletem legboldogabb egy honapja

Eletemben eloszor voltam igazan szabad. Persze korabban neha elszoktem a munka elol par hetre kulfoldre, de utana minden ott folytatodott ahol abbahagytam. Igy visszagondolva ez nem is volt igazi szabadsag. Csak egy rovid kimeno. 25 nap egy evben, a tobbi meg a hetkoznapi ugyanaz.

Ez a mostani mas volt. Tul voltunk eletunk legnehezebb harom honapjan a farmon. Minden porcikam fajt, labamon hetek ota be nem gyogyult holyagok, de vegul csak eljott az utolso nap. Lerugtam a gumicsizmat. Soha tobbet! Szerintem sokan azonnal kocsiba pattantatok volna es csikorgo kerekekkel irany innen. Mi kikapcsoltuk a hajnali 3:00-as ebresztot. En meg az ebresztoora appot is letoroltem volna ha tudom. A Kovetkezo 24 ora nagy reszet alvassal toltottuk. Fekudtunk mozdulatlanul, mint ket szerencsetlen halott a szivargo gazkonvektor mellett.

Az utolso hetekben persze minden percben gondoltam arra, hogy hova megyunk majd a farm utan, mi lesz az elso dolog amit teszek, mikor visszaterek a civilizacioba. Gondoltam ra, hogy megolelem a legkozelebbi plaza oldalat, de egy 5 dollaros pizzaval is beertem, hangosan koszontve az eladot. Hello Ember, visszatertem!

A farm alatt szabadidomben egesz belejottem a kis furgon pimpelesebe. Belul kikarpitoztam, megjavitottam az agyat es a butorokat. A rozsdafoltokat is ujrafujtam. Beszereztunk mindent ami az utra kellhet. Vettunk bele hutot, matracot, kazetta-jack atalakitot a kulonleges zenehez.

A kocsi jobban meg volt rakva, mint az enyingi ciganyok merdzsoja dinnyeszezonban.

Keszitettunk egy Google terkepet amire mindent radobaltunk amit meg szeretnenk nezni Queenslandben. A farmtol Brisbaneig terveztuk az utat. Folyamatos vezetes mellett par nap alatt le lehet tudni a tavot, de mi nem siettunk. Nem vart minket ott semmi.

3000km

Itt most reszletezhetnem, hol mit lattunk es csinaltunk, de inkabb nem untatlak titeket egy ujabb utazos bloggal.
Egy honapig eltunk a kis kocsinkban. Tobbnyire ingyenes kempingekben aludtunk, vagy csak ott ahol megtetszett. Queenslandben rengeteg ingyenes kemping van, mosdoval es furdovel. Igaz tobbnyire hideg, de a tropusti idojaras melle kifejezetten kellemes is tud lenni.

Fantasztikus erzes mikor reggel felebredsz es hirtelen nem is ugrik be, hogy most hol is vagy, de aztan meghallod az oceant es a papagajokat.
Igyekeztunk mindenhova bemenni, mindent megnezni ami az uton szembejott. Furodni vizesesben, erdei patakban, kirandulni, hegyetmaszni. Keltunk kenguruk kozott, majd mentunk egybol szorfozni. Ettem grapefruit lekvart, amit egy neni fozott az egyik kisvarosban, korbeneztem Ausztralia leghiresebb rumfozdejeben.

Utunk soran ketszer is talakoztunk ausztral-magyarokkal. Egyszer egy hentes koszont vissza, de volt, hogy hajvagas kozben valtottunk magyarra.

Szerintem ez a legjobb modja annak, hogy meglásd az igazi Ausztraliat, nem hiaba csinalja ezt minden backpacker mar evtizedek ota. Sot meg a helyiek is.

Nehezen talalom a szavakat, amivel leirhato ez az erzes, amit ezalatt egy honap alatt ereztem. Viszont, ha megengeded szeretnelek batoritani, hogy vagj bele valami kalandba. Vegyel jegyet csak oda, legyel koszos es sz*ard le mit gondolnak masok. Valahol itt rejtozik a boldogsag es meg sok penz sem kel hozza.